*Chapter 11 - She said yes!

Sziasztok!

Rengeteg kihagyás után végre meghoztam az AID. folytatását. Tudom már nagyon rég nem volt rész, higgyétek el én sem hittem volna, hogy ennyit fogok késni. Az az igazság, hogy az elmúlt hetekben rengeteg minden megváltozott körülöttem, nagyon sok minden történt velem, sok rossz és jó is, de úgy érzem, hogy mindezek mellett akkor is képtelen lennék feladni a blogolással, így amikor időm engedi mindig hozni fogok olvasnivalót!

Remélem már vártátok a folytatást és kíváncsiak is vagytok rá.

Jó olvasást mindenkinek, mint mindig most is izgatottan várom a véleményeiteket! :)

----------------------------------------

- Kaia. - szólalt meg CC, miután a kocsihoz értünk.

- Igen?
- Csak szeretném, hogy tudd, mindennél jobban szeretlek! Annyira, hogy azt szavakkal ki sem lehet fejezni. Amikor veled vagyok, nyugodt vagyok. És amikor 2 napja megtudtam, lehet, hogy terhes vagy.. úgy éreztem a szívem kiugrik a helyéről. És, ha most megengeded, szeretném neked adni a legszebb születésnapi ajándékot, amit csak tudok.. - mondta halkan, majd letérdelt elém.
Istenem!Istenem!Istenem!Istenem!
- Hozzám jössz?

- Igen! Hát persze! - visítottam a nyakába ugorva.

- Add a kezed.

- Tessék. - nyújtottam elé a kezem, aztán felhúzott az ujjamra egy 24 karátos gyémánt gyűrűt.

- Istenem! Ez gyönyörű Christian! Annyira szeretlek! Köszönöm! Ez a világ legcsodálatosabb ajándéka! - ujjongtam, majd megcsókoltam.

- Én is nagyon-nagyon szeretlek! És köszönöm, hogy a világ legboldogabb emberévé tettél! - mosolygott, aztán felkapott az ölébe - pont úgy, mint amikor az esküvő után a pár készüli átlépni otthonuk küszöbét - majd beültetett a kocsiba és egyenesen hazamentünk.

- Srácok itthon vagyunk! - kiáltottam.

- Szia Kaia! Na hogy ment? - kérdezte Jinxx felénk sétálva.

- Nos, öt hetes terhes vagyok. És már meg is beszéltünk egy újabb időpontot a jövő hónapra. Akkor lesz a következő vizsgálat. Meg kaptam néhány vitamint is, ezeket be kell szednem. De menj be és szólj a többieknek is. Van egy meglepetésünk.

- Oké. Jake, Andy, Ashley! Gyertek le! CC és Kaia szeretne mondani nekünk valamit! És Andy előbb cseréld le a ruhádat szerintem! - kiáltott fel nekik, aztán mindannyian felnevettünk amikor Andy lekiabált.

- Rendben! De Hannah szerint én akkori jobban nézek ki, mint ti!

- Csak told le a segged! - válaszolt Jinxx.

Aztán nem sokkal később 4 jómadár döcögött le a lépcsőn, és mind leültünk a kanapéra.

- Srácok, valamit el kell mondanunk nektek.. - kezdtem bele, CC-re nézve.

- Eljegyeztük egymást! - kiáltottuk egyszerre, és felmutattam a kezem.
- Úristen!
- Gratulálok!
- Kaia, ez mit jelent? - kérdezte Hannah.
- Ez azt jelenti, hogy CC és én hamarosan összefogunk házasodni! - magyaráztam el neki.
- Ooo, ideen!
- És terhes vagyok!
- Tényleg? - kérdezte Jake.
- Ühüm, haha.. - válaszoltam elpirulva.
- Mi az hod terhes? - nézett rám kíváncsi szemekkel Hannah.
- Azt jelenti, hogy nemsokára lesz egy kisbabája. - válaszolt mosolyogva Andy.
- Igen, pontosan! - mosolyogtam én is.
- Gratulálok srácok! - kiáltotta Ashley és szorosan megölelt minket.
- Köszönjük! - nevettünk.
- Hát srácok és nagyon elfáradtam, úgyhogy azt hiszem felmegyek a szobámba és alszok egy kicsit. - ásítottam.
- Rendben, később találkozunk. - intett utánam Andy.
Majd lassan felsétáltam az emeletre és míg felértem a szobámba, gyorsan lepörgettem magam előtt az elmúlt 72 óra történéseit. Lesz egy bulim, egy kisbabám és enyém lehet a világ legcsodálatosabb férfija! El sem tudom mondani mennyire boldog vagyok! Fáradtan ledőltem az ágyamba és az eddigi életemen gondolkoztam. Pár hónapja még csak egy depressziós kislány voltam, akinek az életét teljesen megkeserítette a saját anyja. Egyedül kellett gondoskodnom a kishúgomról. Most pedig itt van ez az öt srác. Christian, Andy, Ashley, Jake és Jinxx, három elképesztő csaj, Sammi, Ella és Juliet, akik mindenben segítenek. El sem tudom képzelni mi történt volna velem, ha CC akkor nem talál rám. Azt hiszem mostanra már rég halott lennék. Nem is tudja mennyire, de mennyire szeretem őt! Ő az én megmentőm. Nagyjából 4 perccel később már mély álomba merültem és a következő dolog amire emlékszem, az egy kék szempár volt. Andy jött fel a szobámba, hogy szóljon, kész a vacsora.
- Kaia, kész a vacsi! Rózsaszín elefántot tálalunk teknős szósszal. - mondta.
- Miért nem ehetünk piros zsiráfokat majom szósszal? - kérdeztem viccelődve.
- Mert a hatalmas Jinxx nem zsiráf vadász. Ő kizárólag elefántokra vadászik. Sajnálom. - nevetett.
- Hmm.. rendben. - vontam meg a vállam és az ajtóhoz sétáltam - Gyere már! Finom darabot akarok az elefántból. Legutóbb mikor azt ettem, csak a lába jutott nekem.
- Igen, igen! - helyeselt, majd követett engem.
Mire leértünk, már mindenki az asztalnál ült.
- Hé, miért ülni mindenki körbe? - kérdeztem.
- Az elő szülinapi ajándékod miatt. - válaszolta széles mosollyal az arcán CC.
- Mi? És mi az? - kérdeztem zavartan.
Erre azonban nem kaptam választ. Hanem Andy bekötötte a szemem és kivezetett CC kocsijához.
- Mi a fene, srácok?! - kiáltottam.
- Shh, elviszlek az ajándékodhoz. - szólalt meg hirtelen CC és beindította a kocsit.
- Remek. De azért legalább ezt az izét levehetem a szememről? - kérdeztem idegesen.
- Nem! Nem veheted le addig, amíg azt nem mondom.
- Szuper! Istenem.. - morogtam, majd hátradőltem az ülésben.
5 perccel később a kocsi lelassult és megálltunk valahol.
- Most már levehetem?
- Igen, megérkeztünk. - válaszolta, majd kiszállt a kocsiból.
Mikor levettem a sálat, vagy nem is tudom mit a szememről, észrevettem, hogy valakinek a háza előtt parkoltunk le.
- Kinek a háza ez CC? - kérdeztem és én is kiszálltam a kocsiból.
- A miénk. - válaszolta óriási mosollyal az arcán.
- M-miénk? - kérdeztem teljesen lesokkolva.
- 100 százalékosan a miénk! Pont mint a BVB ház. Annyi különbséggel, hogy itt nem lesz semmi és senki aki zavarna, vagy útban lenne. Mint például Ashley vagy Andy. Haha, gyere menjünk be. - mondta, és bevezetett a házba.
- Wow! Azta.. - suttogtam amint beléptem. Az egész lakás fekete-lilára volt kifestve. A két kedvenc színem. És a bútorok is passzoltak mindenhez. Az egész nappaliban BVB poszterek voltak körbe-körbe. Az emeleti szobákban is, szinte mindenhol banda logók voltak. A plafonon is egy hatalmas szimbólum volt. A pirostól kezdve, a zöldön és feketén át mindenféle szín megtalálható volt a szobákban.
- CC ezt hogyan és mikor csináltátok meg?
- Mikor rájöttem mennyire szeretlek, úgy döntöttem veszek egy házat magunknak. Esküvői ajándéknak szántam. Aztán már biztos voltam benne, hogy jó ötlet volt, mert néha elég nehéz elviselned hogy annyian vagyunk egy kis lakásban. Most pedig főleg.. - magyarázta, majd lementünk a nappaliba és leültünk a kanapéra.
- Várj.. esküvői ajándéknak? De hiszen csak ma kérted meg a kezem. - mondtam.
- A születésnapodon szerettem volna megkérni a kezed, de már nem bírtam tovább várni. Láttam hogy néztél rám az ultrahang szobában és akkor teljesen megtörtem belülről. Te vagy a legjobb dolog, ami megtörtént velem azóta, hogy csatlakoztam a srácokhoz! És már nem tudtam tovább várni.. Szeretlek! - mosolygott, és ahogy felnéztem rá, láttam ahogy könnyek csillognak a szemében.
- Én jobban szeretlek! - öleltem magamhoz és szorosan hozzábújtam.
- Oh, nem. Én szeretlek a legjobban! - puszilta meg az orrom.
- Hazudsz! - csíptem bele a kezébe nevetve.
- Nem hazudok. Csakis az igazat mondom neked! - mondta hősies hangon, mire hangosan felnevettem.
- Aww hát te mondod.. - kulcsoltam össze az ujjainkat, majd megcsókoltam.
- Eszünk valamit? Olyan jól esne most egy tál narancsos csirke barna rizzsel. - mondtam felbuzdulva.
- Rendben, máris rendelek egyet! - nevetett és finoman megcsókolt.