*Chapter 3 - Awakened

Sziasztok!

Sikeresen hazaértem és amint látjátok még a határidőt is betudtam tartani, +/- pár óra eltéréssel. A lényeg, hogy ebben a részben már sokkal több minden történik és valamivel hosszabb is, mint az eddigiek! Remélem elnyeri tetszéseteket és néhány véleményt is kapok róla. Mivel a heti 2 részben egyeztünk meg, a következő részt szombaton hozom. Ugye várjátok már? Nem is húzom az időt tovább.

Jó olvasást! :)

 ---------------------------------------- 

Kaia

Miután magamhoz tértem észrevettem, hogy nem vizes a föld körülöttem. Nem értettem, hisz én az utcán estem össze. Meleg ágy, száraz ruhák és egy kéz, ami az én kezem fogja. Mi történt velem? Kinyitottam a szemem és felkeltem. Egy kórházi szobában vagyok. Hogy kerültem ide? Aztán hallottam egy hangot, amiről soha életemben nem gondoltam, hogy személyesen is hallani fogom. Christian Coma a Black Veil Brides-ból!

- Hé, minden rendben? - kérdezte.

- Öhm.. heh igen.. heh.. - dadogtam.

- Biztos? Nem nézel ki valami túl jól. Nem vagy szomjas? - próbált segíteni.

- Nem. Jól vagyok. Egyszerűen csak.. te Christian Coma vagy, a Black Veil Brides dobosa és hozzád képest én egy senki vagyok.. - válaszoltam.

- Nos, te nem egy senki vagy. Mert a senki az senki. Várj, mi? Haha, nem érdekes. Szóval, mivel te tudod az én nevem, azt hiszem nekem is illene tudnom a tiéd. - mondta mosolyogva.

- Hát. A nevem Kaia Louise Queen és 17 éves vagyok. És mielőtt megkérdezed. Nem, nem festem a hajam. Még akkor is, hogy ha ezek a barna-szőke csíkok festettnek tűnnek, ez az eredeti hajszínem. - hadartam, direkt elkerülve hogy a szemébe nézzek.

- Oh nagyszerű. Azt hittem, hogy melíroztattad vagy valami. De igazából csak tudni szerettem volna, hogy minden rendben van-e veled? - kérdezte, mire egy halk "aha-t" motyogtam. Ezután néma csend telepedett le közénk és csak mélyen egymás tekintetét fürkésztük, egészen addig, míg Andy be nem sétált és egy halk köhintéssel felrázott minket az álmodozásból.

- Bocsánat a zavarásért. Andy vagyok. - nyújtotta felém a kezét és én bátortalanul megráztam azt.

- Őőő.. szia Andy. Kaia vagyok. A BVB a kedvenc bandám örökre és most sokkot kaptam azt hiszem. Te tényleg Andy Biersack vagy? - motyogtam.

- Igen, teljes életnagyságban. Hahaha.. - nevetett.

- Fuhh.. álmodom? Valaki csípjen meg! - mondtam.

- Oké. - mondta CC és jó erősen belém csípett.

- Áuu. Nem gondoltam komolyan! - kiáltottam finoman a karomat masszírozva. Nagyon fájt.

- Ne haragudj! Nem akartam fájdalmat okozni. - mondta CC, majd szorosan megölelt.

- Semmi baj. - minden nap rosszabbat kell átélnem.

- Szóval Kaia. Van családod? - kérdezte Andy, majd leült az ágyam végébe.

- Igen. Van egy anyám és egy húgom Hannah. 9 éves és Down kóros. A bátyám Michael 19 éves és a barátjával Fresnoban él. Igen a barátjával, mivel Michael meleg. - mondtam az utolsó szavakat kihangsúlyozva, mivel elég furcsa arckifejezéssel néztek rám.

- Oh szuper. - szólalt meg Andy, ezzel megtörve a már kínossá váló csendet.

- És.. egyébként mi történt veled? - kérdezte CC.

- Hát az anyám megint berúgott és tegnap este megvert egy szíjjal. Választanom kellett. Vagy én vagy a húgom. Nem tudtam volna végig nézni, ahogy szenved. Úgy vigyázok rá, mintha csak a saját lányom lenne. - suttogtam könnybe lábadt szemmel.

- Istenem Kaia. Nagyon sajnálom. - mondta Andy, magához ölelve.

- Nincs semmi baj. Komolyan. Ez rendben van. - mondtam, egy könnycseppet letörölve az arcomról.

- Nem ez nincs rendben! Ha az anyád bánt téged akkor muszáj elmondanod valakinek! - erősködött CC.

- De senkinek nem tudom elmondani! - kiáltottam, majd újra elsírtam magam.

- Nekünk már elmondtad. - szólalt meg Andy - És most ez a legfontosabb. Azt mondtad 17 éves vagy, igaz?

- Igen. Júliusban leszek 18. - válaszoltam vékony hangon.

- Kérlek ne sírj! - nyugtatgatott CC, majd egy papírzsepit nyújtott nekem.

- Nos, most Május van. Mikor van a szülinapod? - kérdezte Andy.
- Július 5-én. - válaszoltam, miközben megtöröltem a szemeimet az imént kapott zsepivel.
- Nos, addig, de persze csak ha akarod, mi vigyázhatunk rád és a húgodra. - ajánlotta fel mosolyogva Andy.
- Komolyan gondoltad? De.. mi lesz miután betöltöm a 18-at? Mit tehetek, hogy segíthessek Hannah-nak? Mit tehetek? Még mindig az anyámmal van! És mi lesz ha a gyermekvédelmesek magukkal visznek, ha az anyám börtönbe kerül? - kérdések százai hagyták el a szám és azt hittem már le se tudok nyugodni. Aztán hirtelen elhallgattam. Egy apró csók késztetett hallgatásra.