*Chapter 1 - Found

Sziasztok!

Tudom azt ígértem, hogy 30-án érkezik az első rész, de már nem bírtam tovább várni, így muszáj volt felraknom! Remélem tetszeni fog és kapok néhány visszajelzést is róla. Mivel most már hivatalosan is nyár van, azt hiszem nyugodtan elárulhatom, hogy hetente 1, de ha szeretnétek, akár 2 részt is hozhatok. Az első részek nem lesznek túl hosszúak, de higgyétek el ez változni fog! Szóval nem is szaporítom a szót.

Jó olvasást! :)

---------------------------------------- 

Ott találtam őt az utcán, elázva és szinte teljesen átfagyva. Karjaimba emelve felvittem a turné buszunkra. Nem volt túl magas, tulajdonképpen egy rettenetesen vékony, nagyjából 160 cm magas, összetört lány volt. Amint felértem vele és kinyitottam a hátsó részleg ajtaját, a srácok mind körénk tömörültek és értetlenül fürkészték őt.

- Srácok adjatok neki egy kis helyet. Fogalmam sincs róla, hogy ki lehet. Egyszerűen csak ott feküdt ájultan az utcán. Nem hagyhattam ott. Az alkarján van egy vágás amiből szivárog a vér, ezért letéptem a felsőmből egy darabot és bekötöztem vele a sebet. Látjátok? - emeltem fel óvatosan a lány karján, hogy megmutassam nekik.

- Talán be kellene vinnünk őt a kórházba. - mondta Jake.

- Rendben, ez egy jó ötlet. Még az is lehet, hogy valahol máshol is megsérült. - válaszoltam.

A legközelebbi kórházba hajtottunk vele, és amilyen óvatosan csak tudtam, kiemeltem a hátsó ülésről és bevittem a sürgősségire. A recepciós pulthoz mentem, ahol egy rövid szőke hajú nővérke pillantott fel ránk a papírmunkájából. 

- Jó napot. A lánynak nagyon csúnyán megsérült a karja és nem vagyok biztos benne, hogy máshol nem sérült még meg. - magyaráztam, miközben megálltam vele a pult előtt.
- Öhm, rendben. Mi a neve? - kérdezte, amint Jinxx, Jake, Ashley és Andy besétáltak.
- Fogalmunk sincs. Ott találtuk - nos találtam - őt odakint az esőben, elhagyatottan. Nincs se személyije, se jogsija, még csak egy pénztárcája sincs. - válaszoltam, amint egy másik nővér megérkezett egy tolókocsival és elvitte a lányt.