Sziasztok!
Igen-igen tudom, hogy már nagyon régen nem hoztam friss részt és őszintén sajnálom! Nagyon sok minden összejött a napokban/hetekben, de mivel már csak pár nap és őszi szünet hála Istennek lesz egy kis időm a fordításra! Na de nem is fecsegek tovább, izgultatok már így is eleget az előző résznek köszönhetően, szóval...
Jó olvasást! (:
----------------------------------------
Max
Beep. Beep. Beep. Hallottam felcsipogni a monitor visszhangját a szobában. Kinyitottam a szemem és egy kórházban találtam magam.
Senki nem volt ott velem. A kórházak megrémítenek. Ránéztem a csuklómra és felfedeztem, hogy alaposan be volt kötözve. Nagyon fájt amikor megpróbáltam mozgatni, de ettől függetlenül teljesen rendben volt.
Hallottam egy halk kopogást az ajtón, majd már nyílt is. A srácok sétáltak be és Alana, aki szinte zokogott.
- Hey Te ébren vagy! - mondta Ashley. A srácok mindannyian boldogan mosolyogtak, beleértve Andyt is. Azt hiszem örült, hogy nem haltam meg.
- Mennyi ideig voltam eszméletlen? - kérdeztem.
- Pár napig. Sok vért vesztettél.. - válaszolta CC.
- Oh..
Alana úgy nézett ki, mint aki már nem bírja kezelni ezt az egészet. Azonnal odaszaladt hozzám és szorosan magához ölelt.
- Soha többet ne csinálj ilyet, különben, a mindenható Istenre esküszöm, rettenetes pokolban részsítelek! - mondta zokogva. Nem válaszoltam, csak visszaöleltem egy kézzel. Majd nemsokkal később elengedett.
Odasétált az egyik székhez és leült.
- Komolyan mondom.. - mondta, mire én halványan elmosolyodtam.
Egy ideig még beszélgettünk a srácokkal, kivéve Andyt, majd az egyikőjük elment megkeresni a nővért, aki miután megvizsgált azt mondta még ma haza mehetek. Szuper!
Alana úgy nézett ki, mint aki már nem bírja kezelni ezt az egészet. Azonnal odaszaladt hozzám és szorosan magához ölelt.
- Soha többet ne csinálj ilyet, különben, a mindenható Istenre esküszöm, rettenetes pokolban részsítelek! - mondta zokogva. Nem válaszoltam, csak visszaöleltem egy kézzel. Majd nemsokkal később elengedett.
Odasétált az egyik székhez és leült.
- Komolyan mondom.. - mondta, mire én halványan elmosolyodtam.
Egy ideig még beszélgettünk a srácokkal, kivéve Andyt, majd az egyikőjük elment megkeresni a nővért, aki miután megvizsgált azt mondta még ma haza mehetek. Szuper!
Felkeltem és ekkor eszembe jutott, milyen jó hogy még mindig a saját ruháimban vagyok, más különben nagyon kínos lett volna. Felkeltem az ágyból, de szinte azonnal vissza is estem. Mindenki kuncogott rajta, beleérte jómagamat is. Sikerült visszanyerni az egyensúlyomat Alana segítségével.
Ashley odasétált hozzám és megölelt.
- Kérlek ne csinálj ilyet többé! Majdnem megölted magad... - mondta én pedig szorosan visszaöleltem és bólintottam.
Mikor hazaértünk Ashley és Alana felkísértek a szobámig.
- Add ide nekünk a pengéidet. - követelte Alana kinyújtott kézzel. Éreztem ahogy a testem megfeszül. Egyáltalán nem akartam, hogy lássák a zenedobozomat, de nem volt választásom.
Kihúztam az ágyam alól és kinyitottam. Kinyitottam az összes fiókocskát és kivettem úgy nagyjából 10 pengét, extrákkal együtt, ha esetleg valamelyik bemondta volna az unalmast. Oda adtam a pengéket Ashleynek és Alananak.
- Most már soha többet nem fogsz ilyet csinálni, rendben? - mondta Alana, miközben mutató ujjával szigorúan rám mutatott. Bólintottam. Sikerült elnyelnem egy nevetést, ami kiakart bukni belőlem.
Soha nem lehetett eddig Őt komolyan venni.
- Istenem. Innentől kezdve ő már a Te problémád. - mondta Ashleynek. Majd vállon veregette és kisétált a szobából.
- Azt hiszem most jobban tennéd, ha pihennél egy kicsit, rendben? - mondta Ashley.
- Rendben. - válaszoltam. Adott egy apró puszit a homlokomra, majd ő is kiment.
Becsuktam az ajtót és levettem a ruháimat. Felvettem egy lila Hello Kitty-s felsőt, egy Pindúr-pandúros pizsama gatyát és egy Snoopy-s bokazoknit.
Megfésültem a hajam és levettem a nyakláncomat, majd elhelyeztem a Sötétség lovagja mögé. Andy... gondoltam. Nem! Nem akarok Rá gondolni! Bemásztam az ágyamba, majd a derekamig húztam a takarót. A kezemet a plüss Pikachumra helyeztem, majd lekapcsoltam a lámpát. Sötét volt odakint, így a napsütés miatt most egyáltalán nem kellett zavartatnom magam.
Kinéztem az ablakon. Nem számít mennyire kiakartam űzni Őt a gondolataimból, mégis úgy aludtam el hogy közben Andyre gondoltam.
Ashley odasétált hozzám és megölelt.
- Kérlek ne csinálj ilyet többé! Majdnem megölted magad... - mondta én pedig szorosan visszaöleltem és bólintottam.
Mikor hazaértünk Ashley és Alana felkísértek a szobámig.
- Add ide nekünk a pengéidet. - követelte Alana kinyújtott kézzel. Éreztem ahogy a testem megfeszül. Egyáltalán nem akartam, hogy lássák a zenedobozomat, de nem volt választásom.
Kihúztam az ágyam alól és kinyitottam. Kinyitottam az összes fiókocskát és kivettem úgy nagyjából 10 pengét, extrákkal együtt, ha esetleg valamelyik bemondta volna az unalmast. Oda adtam a pengéket Ashleynek és Alananak.
- Most már soha többet nem fogsz ilyet csinálni, rendben? - mondta Alana, miközben mutató ujjával szigorúan rám mutatott. Bólintottam. Sikerült elnyelnem egy nevetést, ami kiakart bukni belőlem.
Soha nem lehetett eddig Őt komolyan venni.
- Istenem. Innentől kezdve ő már a Te problémád. - mondta Ashleynek. Majd vállon veregette és kisétált a szobából.
- Azt hiszem most jobban tennéd, ha pihennél egy kicsit, rendben? - mondta Ashley.
- Rendben. - válaszoltam. Adott egy apró puszit a homlokomra, majd ő is kiment.
Becsuktam az ajtót és levettem a ruháimat. Felvettem egy lila Hello Kitty-s felsőt, egy Pindúr-pandúros pizsama gatyát és egy Snoopy-s bokazoknit.
Megfésültem a hajam és levettem a nyakláncomat, majd elhelyeztem a Sötétség lovagja mögé. Andy... gondoltam. Nem! Nem akarok Rá gondolni! Bemásztam az ágyamba, majd a derekamig húztam a takarót. A kezemet a plüss Pikachumra helyeztem, majd lekapcsoltam a lámpát. Sötét volt odakint, így a napsütés miatt most egyáltalán nem kellett zavartatnom magam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése