Sziasztok!
Meghoztam az 5. részt is! Mint látjátok a következőkben egy 3 részes folyamat fog lejátszódni. Érdemes lesz elolvasni, hiszen éppúgy mint az eddigiekben nagyon sok izgalmas dolog fog napvilágra kerülni. Remélem tetszeni fog, nem is beszélek tovább..
Jó olvasást! (:
----------------------------------------
Max
*Zene
*Zene
Óvatosan, nehogy felébresszem Asht megpróbáltam kimászni az ágyból, ám ez nem nagyon jött össze. Álmosan kinyitotta a szemét és körbenézett a szobában, azonban amikor rám pillantott nagyra tágult szemekkel meredt rám.
- Öhm, Ash? - kérdeztem.
- Igen? - kérdezte egyúttal megszeppenve.
- Megkérhetnélek rá.. nem is tudom.. hogy becsukd a szemed? Tudod nincs rajtam ruha és... - motyogtam. Mire leesett neki a szitu és elfordult.
Gyorsan felvettem a ruhámat és a magassarkúm.
- Most már megfordulhatsz. - mondtam.
Úgy is tett.
- Szóval... akkor mi.. - dadogta. Feltételezem egyáltalán nem ilyen reakciókat vált ki belőle, ha egy lány mellett ébred másnaposan.. de ez most teljesen más volt.. mert az a lány most én voltam.
- Elég valószínű.. vegyük csak bizonyítékul az ágyadat.. - amint kimondtam ezt, azonnal meg is bántam. Még soha életemben nem tettem és nem is mondtam ehhez hasonlót.
Arcának színe a halvány rózsaszínhez hasonló árnyalatot öltött.
- Azt hiszem, jobb ha most hazamegyek... - mondtam gyorsan.
- Menj csak. - próbáltam valami kifogást találni.
- Meg kell etetnem Ruet meg minden. - még soha nem hazudtam ilyen gyorsan. Nagyszerű..
Rue a mi - úgy értem - az ÉN macskám.
Megértően bólintott.
- Később találkozunk. - suttogtam majd kiszaladtam a szobájából minél távolabb a házától. Fáradtan felsóhajtottam amikor eszembe jutott, Alana kocsijában hagytam a mobilom.
Remek. Azt hiszem gyalog kell hazamennem. Biztos nem fogok visszamenni Ashley házába.
Nagyjából másfél órával később értem haza. Kifújtam a levegőt és megnyomtam a lift gombját. Kiszálltam az emeletemen, majd elindultam a folyosón és balra fordultam. Előhalásztam a táskámból a kulcsomat és a zárba helyezve kinyitottam az ajtót.
Teljesen megbántam, hogy hazajöttem.
Andy a kanapén ült, ölében tartva Rue-t.
- Öhm.. hali. - köszöntem.
Felnézett rám, majd vissza a macskára.
- Mi ez a durván szétbaszott haj? - kérdezte halkan. A szemeim hatalmasra tágultak és szinte azonnal a falon függő tükörre pillantottam. Atya. Úr. Isten.
Visszanéztem Andyre és a döbbent arckifejezésem átváltottam egy amolyan "ne haragudj" mosolyra.
De ő csak lazán vállat vont.
Köszönöm Istenem. Így legalább nem kell elmondanom Andynek, hogy a legjobb barátjával aludtam. Muszáj lesz elmennem egy templomba, hogy megköszönjem a jó Istennek.
- Szóval.. miért is vagy itt? - kérdeztem visszafogottan, miközben próbáltam levegőhöz jutni.
- Két okból. Először is, hogy megnézzem minden rendben van-e Rue-val. Másodszor pedig, kérdezni szeretnék valamit.
- Mi lenne az?
- Miért rohantál el tegnap este?
- Öhm, Ash? - kérdeztem.
- Igen? - kérdezte egyúttal megszeppenve.
- Megkérhetnélek rá.. nem is tudom.. hogy becsukd a szemed? Tudod nincs rajtam ruha és... - motyogtam. Mire leesett neki a szitu és elfordult.
Gyorsan felvettem a ruhámat és a magassarkúm.
- Most már megfordulhatsz. - mondtam.
Úgy is tett.
- Szóval... akkor mi.. - dadogta. Feltételezem egyáltalán nem ilyen reakciókat vált ki belőle, ha egy lány mellett ébred másnaposan.. de ez most teljesen más volt.. mert az a lány most én voltam.
- Elég valószínű.. vegyük csak bizonyítékul az ágyadat.. - amint kimondtam ezt, azonnal meg is bántam. Még soha életemben nem tettem és nem is mondtam ehhez hasonlót.
Arcának színe a halvány rózsaszínhez hasonló árnyalatot öltött.
- Azt hiszem, jobb ha most hazamegyek... - mondtam gyorsan.
- Menj csak. - próbáltam valami kifogást találni.
- Meg kell etetnem Ruet meg minden. - még soha nem hazudtam ilyen gyorsan. Nagyszerű..
Rue a mi - úgy értem - az ÉN macskám.
Megértően bólintott.
- Később találkozunk. - suttogtam majd kiszaladtam a szobájából minél távolabb a házától. Fáradtan felsóhajtottam amikor eszembe jutott, Alana kocsijában hagytam a mobilom.
Remek. Azt hiszem gyalog kell hazamennem. Biztos nem fogok visszamenni Ashley házába.
Nagyjából másfél órával később értem haza. Kifújtam a levegőt és megnyomtam a lift gombját. Kiszálltam az emeletemen, majd elindultam a folyosón és balra fordultam. Előhalásztam a táskámból a kulcsomat és a zárba helyezve kinyitottam az ajtót.
Teljesen megbántam, hogy hazajöttem.
Andy a kanapén ült, ölében tartva Rue-t.
- Öhm.. hali. - köszöntem.
Felnézett rám, majd vissza a macskára.
- Mi ez a durván szétbaszott haj? - kérdezte halkan. A szemeim hatalmasra tágultak és szinte azonnal a falon függő tükörre pillantottam. Atya. Úr. Isten.
Visszanéztem Andyre és a döbbent arckifejezésem átváltottam egy amolyan "ne haragudj" mosolyra.
De ő csak lazán vállat vont.
Köszönöm Istenem. Így legalább nem kell elmondanom Andynek, hogy a legjobb barátjával aludtam. Muszáj lesz elmennem egy templomba, hogy megköszönjem a jó Istennek.
- Szóval.. miért is vagy itt? - kérdeztem visszafogottan, miközben próbáltam levegőhöz jutni.
- Két okból. Először is, hogy megnézzem minden rendben van-e Rue-val. Másodszor pedig, kérdezni szeretnék valamit.
- Mi lenne az?
- Miért rohantál el tegnap este?
Te aztán tényleg siettél. :) Minden elismerésem! Minden reggel, mikor felkelek első dolgom, hogy telefonról megnézzem, hogy került-e fel friss fejezet, és ha igen, akkor még az ágyban elolvasom, így biztosan jól indul a napom. :) Na szóval, ez olyan kínos volt, hogy szinte végig röhögtem. És a megszeppent Ashley, milyen cuki volt már?! :D Andy kérdésére pedig Max helyében, már válaszoltam is magamban. :D Siess a kövivel is légy szíves. :) ♥
VálaszTörlésJujj ennek nagyon örülök! Köszönöm szépen! :)
TörlésNagyon szeretem ezt az oldalt és a történetet pedig még jobban és talán ezért is megy olyan gyorsan a fordítás :3
Sietek a kövivel is ^^. ♥
Nyaaa, ez most komoly?:D Szegény Ashley :\ Tuti érez valamit Max iránt....ugye?*---* ♥
VálaszTörlésÉs még az előző részhez: Hogy lehet ennyivel elintézni, azt a bizonyos jelenetet..?x3 :D
Ésésés, én is hasonlóan az előttem szólóhoz, minden nap első dolgom felnézni *-* csak most hétvégén nem voltam itthon, de mobilnetről így is felnéztem többször is, és amikor megláttam, hogy új rész, elkezdtem ujjongani...kicsit se néztek anyámék hülyének xD de nem baj :D
Siess a kövivel iiis *----------* ♥
Wááá! :) Úgy örülök, amikor ilyeneket olvasok! Nagyon-nagyon köszönöm, hogy mindig olvastok és hogy mindig itt vagytok! Nagyon-nagyon sokat jelent nekem és rettenetesen sok motivációt ad arra, hogy folytassam és csináljam a blogot! Köszönöm♥♥
TörlésKhmm.. hát igen.. én is valami bővebb jelenetre számítottam. De hát ez van sajna :DD
Igyekszem a következővel is ^^.♥♥